3. esőcsepp

3. esőcsepp

- Te tudod, mit vettél a nyakadba?- rohant oda hozzám Sissi a második óra végén. Kérdésére nagy kreatívan, egyszerűen és kifejezően válaszoltam.

- He?

- Jaj, figyelj már jobban – pattogott idegesen a barátnőm, majd lopva körülkémlelt, hogy figyel-e minket valaki.

- De Sissi, mégis mire figyeljek, itt vagy és idegesen ugrabugrálsz, nem mondasz semmit….

- Jó, bocs, de TE – itt a nyomatékosítás kedvéért rám mutatott. – beleestél Zoliba. Viszont Daniella is hajt rá, és ezért mondtam, hogy légy óvatos!

- Várjunk, várjunk, várjunk, várjunk, állj! – szóltam rá. – És most sorban. 1: Honnan veszed, hogy belezúgtam, mikor nem is ismerem és 2: honnan veszed, hogy Daniella is hajt rá?

- Emlékszel valamire a velencei beszámolómból? - kérdezte.

- Öööö, nem. Vagyis rémlik valami a gondolázásról, de…

- Mikor jött be Zoli?

- Mikor magyaráztál – sütöttem le szemem belátóan.

- Na, látod. A válasz adja magát, tetszik neked Zoli.

- Jó, de honnan tudod, hogy Daniellának is….

- Rá van írva a fejére. Flörtölt vele! Rólad már régen tudtam, hogy egy nyitott könyv vagy, már bocs, de ezt most már Danielláról is tudjuk. Megvan a gyenge pontja!

- És? Én nem akarok háborúzni senkivel, főleg nem egy fiúért.

- Honnan szedted azt, hogy harcolni fogtok?

- Hát, ne haragudj, de ettől a penge pontos bejelentéstől nagyon is úgy tűnt, hogy te…

- Pontosan – helyeselt Sissi.

- Mi pontosan?

- Jól értetted, persze, hogy megszerezzük a srácot. Méghozzá Daniella orra elől.

- Én mindig is mondtam, hogy te egy zseni vagy. De a zseniket egyesek őröltnek tartják, úgyhogy kérlek, ne kelljen ebbe a másik csapatba tartoznom.

- Nem kell. De látnod kellett volna magad: megérkezett Zoli, a te szemed meg tágra nyílt és még levegőt is elfelejtettél venni.

- Na, ugye, ez a hadjárat életveszélyes is lehet akkor rám nézve, ha időközönként megszüntetem a tüdőm rendszeres működtetését – próbáltam elhárítani továbbra is Sissi őrült ötletét. Én, amint szerzek egy ellenséget, ráadásul egy olyan srác miatt, akivel még életemben nem találkoztam? Ez még elképzelve is valószerűtlen.

- Kamilla, ez a srác neked való – jelentette ki Sissi.

- Honnan veszed? Nem ismerjük, még akármi kiderülhet róla.

- De biztos nem olyan gáz.

- Ismét megkérdezem: honnan veszed?

- Nézd! – fordított egy hirtelen mozdulattal Zoli felé, aki éppen Kristóffal és Gergővel beszélgetett. Ilyenkor utálom, hogy a barátnőm ilyen erős.

- Nézem – hümmögtem színtelen hangon. – Mi van velük?

- Ha Kristóf szóba áll vele hat másodpercnél tovább is, akkor nem lehet vele túl nagy gond.

- Lehet, hogy még nem telt le az a hat másodperc. Különben is, nem feltétlenül pozitívum az, ha Zoli egy szinten van Gergővel és Kristóffal.
- Ugyan – kacagott fel Sissi, és talán egy kicsit el is pirult. – Kristóffal sincs semmi probléma. Egy tökfej, az igaz, de abból a kedves fajtából.

- Jó, de akkor sincs semmi értelme már most ráhajtani Zolira csupán azért, mert van néhány közös haverunk.

- Aha, de a közös haverok mellett még azt se felejtsd el, hogy Zoli mennnnnnyire jól néz ki – súgta a fülembe jó hosszúra nyújtva a mennyire szót. – De oké, ha ezt akarod, nem vesszük még készpénznek azt, hogy Zoli meg te. Bár ahogy elnézem a srácot, egészen biztos, hogy gyorsan meg fogod kedvelni. És akkor jöhet a nyílt ellenállás Daniella ellen.

- Tudod mit, a történetnek ezt a részét rád bízom – ígértem meg mosolyogva.

- Amúgy csodálkozom rajtad – mért végig félrehajtott fejjel, mintha azt kutatná, hogy ez a változás, amin csodálkoznia kell, látszik-e kívülről is.

- Miért?

- Én szoktam belezúgni minden szembe jövő fiúba, nem te.

- Nyugi, nem veszélyeztetem a pozíciódat – vigyorodtam el megint.

- Veled tényleg nem lehet komolyan beszélgetni – csóválta a fejét Sissi.

- Nem – hagytam rá. – Gyűlölöm a komolyságot. Szoros összefüggésben van ezzel az épülettel – céloztam a sulira.

- De milyen remek hely is lesz ez az épület, mikor már te is belátod, hogy ezzel a fiúval remekül kijönnél – csücsörített úgy téve, mintha elgondolkodna, de közben fél szemmel a reakciómat figyelte, ami viszont kimerült egy fura pillantásban, ezért sietve odabiggyesztette még a mondandója végére: - Valószínűleg.

Kamilla